📌A tiszások már a képviselőiket fenyegetik! ⚠️Máris bomlásnak indultak a TISZA-szigetek? Augusztus 20-án Magyar Péter azzal próbálta megnyugtatni a hónapok óta zúgolódó TISZA-szigetek tagjait, hogy a választási győzelem után valójában nem feledkeztek meg róluk: csupán pihenni akarták hagyni az aktivistákat. Magyarázatnak ez harmatgyenge, de néhány napig úgy tűnt, sikerült némileg tompítani az indulatokat. Aztán az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát az új ÁHV élére. Ez pedig a jelek szerint nem egyszerűen felszította a belső vitákat, hanem a szakadás szélére sodorta a tábort. Ezt a legjobban talán az újpesti Ugró Gyula TISZA Sziget augusztus 30-án megjelent Facebook-bejegyzése szemlélteti. A szerzők hosszasan kérlelik a közösség tagjait, hogy legyenek „átgondoltak”, „türelmesek”, hallgassák meg egymást, a vita „ne vezessen széthúzáshoz vagy közfelháborodáshoz”, és mindenki ügyeljen arra, hogy „ne ártsunk a közösségnek”. A végén pedig már csupa nagybetűvel érkezik a felszólítás: „MARADJUNK EGYBEN, TARTSUNK ÖSSZE, EZ A TISZA EGYIK LEGNAGYOBB EREJE!” Nem kell különösebb pszichológiai vagy nyelvészeti tudás ahhoz, hogy észrevegyük: ilyen közleményt akkor ír egy közösség vezetése, amikor tényleg ég a ház. Egyébként pedig a poszt legjobb mondata ez: „Ne feledjétek: most tanuljuk a demokratikus gondolkodást!” A tiszás potentátok szerint tehát a demokrácia azt jelenti, hogy az aktivistáknak meg kell tanulniuk szó nélkül elfogadni a központ döntéseit. Ez kísértetiesen hasonlít a kommunisták demokráciafelfogására, és óhatatlanul a népszerű szatírát, a Sztálin halálát juttatja eszünkbe, amelynek egyik jelentében Malenkov azt mondja, „Szálin nem szerette a frakciózást”. Magyar Péter sem szereti, miközben sok tiszás aktivista komolyan elhitte, hogy a kormányváltás után „valódi demokrácia” lesz, és az ő hangjuk is számít majd valamit. De maradjunk Unger Annánál és az ominózus posztnál. Azt még az újpesti sziget vezetői is elismerték, hogy „mindannyian nagyon örültünk volna Ligeti Miklós kinevezésének”, de – és ebből is látszik, milyen nagy lehetett az elégedetlenség -rögtön arra kérik a tagokat, hogy legyenek türelmesek, hiszen bizonyára vannak olyan részletek, amelyeket nem ismerhetnek meg, „például biztonsági okokból”. Szóval, a konklúzió nem az, hogy átláthatóságra és demokratikus vitára van szükség, hanem az, hogy „végtelen türelemre és bizalomra van szükség”. Fontos hozzátenni, hogy nem egyetlen újpesti közösség elégedetlen. Négy nógrádi TISZA-sziget már a parlamenti szavazás előtt nyilvánosan arra kérte saját képviselőjét, hogy ne Unger Annát, hanem Ligeti Miklóst támogassa. Ennek ellenére Melléthei-Barna Márton kivételével mindenki követte a pártutasítást. A parlamenti döntés után pedig a képviselők egymás után tették ki a kínosabbnál kínosabb, magyarázkodó posztokat. Ez is egyértelműen jelzi, hogy aggasztó méreteket öltött a harag és a csalódottság a saját táborukban. Akadt azonban, aki meglehetősen sajátos módját választotta a reakciónak. Ferenczi Gábor tiszás képviselő – aki arról panaszkodik, hogy egy tiszás éjjel 11-kor üzenetben mocskolta a szavazás után – például azt is közölte, hogy nem fog „laikusok facebook kommentjei, meg feltűnési viszketegségben szenvedő emberek posztjai alapján” szavazni, majd saját választási indulását egy mártíréval vetekedő áldozatvállalásként mutatta be, s végül eljutott odáig, hogy: „Kemény, nehéz időkben, olyan bátor, tökös emberekre volt szükség, mint Magyar Péter, vagy Én. Majd egyenesbe jön az ország és jöhetnek a gyengék, a puhák.” Nehéz elképzelni, hogy éppen ez a hangnem fogja meggyőzni azokat az önkénteseket, akik két éven keresztül pultoztak, szórólapoztak, kopogtattak és kampányoltak a TISZA mellett, és személyesen Ferenczi Gábor megválasztása érdekében is.